Végre elértük, hogy nem égeti tovább az infláció a magyarok megtakarításait: az idei első félévben legalábbis sikerült kicsivel nagyobb gyarapodást elérni, mint amennyit ebből a pénzromlás elvett. Az állampapír és a befektetési alapok ádáz versenyében még nem hirdethetünk győztest, a készpénz és folyószámlabetét viszont egyértelmű vesztese annak, ami az infláció előli menekülés idején a magyar megtakarítási piacon zajlik. A megtakarítások jövőjével részletesen foglalkozunk a Portfolio közelgő Future of Finance konferenciáján, nem érdemes kihagyni a rendezvényt!
Az első negyedév végi 77,3%-ról 77,5%-ra emelkedett az államháztartás GDP-arányos bruttó adóssága – derül ki az MNB által közölt előzetes pénzügyi számlákból. Ezzel még messzebb kerültünk a tavaly év végi 76,6%-tól, lesz mit ledolgozni a második félévben.
A héten teszik közzé a magyar GDP-adatot, és a többi ország közlésével együtt így már teljesebb képet látunk az európai gazdaság második negyedéves teljesítményéről. Az inflációs adatokat is több országban csak most teszik közzé, vagyis az is most látszik majd, hogy a 13,7%-os magyar éves infláció az európai mezőnyben mekkora áremelkedésnek számít. Ezen felül lesz még egy Fed-jegyzőkönyv is a héten.
Továbbra is nagyon kiköltekező a magyar állam: az államadósság az első negyedévben emelkedett, a szektor finanszírozási igénye pedig magas maradt. Az első negyedév pénzszórása alapján a friss adatok nem jelentenek meglepetést, de megerősítik, hogy a költségvetésben kiigazításra van szükség.
2021 végén a magyar állam GDP-arányos adóssága 78,2% volt. Az év egészében csökkent az adósságráta, ám figyelembe véve a gyors gazdasági növekedést és a magas inflációt, a mérséklődés a lehetőségekhez képest szerénynek mondható. A visszafogott adósságcsökkenés oka az államháztartás óriási kiköltekezése.
Az előzetes adatok szerint a harmadik negyedév végén a GDP 80,5%-a volt az államadósság – derül ki az MNB friss statisztikájából. Ezt kellene az év végére valahogy 80% alá szorítani, hogy teljesüljön a csökkenő adósságra vonatkozó kritérium.
Az első negyedév végi 81 százalékról 77,6 százalékra csökkent az államháztartás bruttó adóssága a GDP-arányában – derül ki az MNB előzetes pénzügyi számláiból. A jegybank adatai alapján nominálisan tovább emelkedett az adósság összege, mely így megközelíti a 47 ezer milliárd forintot.
Tavaly a GDP 80,4 százalékára ugrott az államháztartás bruttó adóssága, ez egy év alatt 15,7 százalékpontos emelkedést jelent. Hasonlóra még 2008-2009-ben sem volt példa, amikor a pénzügyi válság miatt a Nemzetközi Valutaalap hiteléért folyamodott Magyarország. A járvány mellett jelentős előfinanszírozás is terhelte a 2020-as évet, illetve a forint gyengülése is rosszul jött az adósság szempontjából.
Az előzetesen közölt 73,8 százalékkal szemben 74,3 százalék volt az államháztartás bruttó, konszolidált adóssága a GDP arányában – derül ki a csütörtökön megjelent részletes pénzügyi számlákból. Ezzel az év végére jó úton járunk a 80 százalék körüli adósságráta felé, ami 2014 óta a legmagasabb lenne.
A harmadik negyedév végére a GDP 73,8 százalékára emelkedett az államháztartás bruttó adóssága – derül ki az MNB által közölt előzetes pénzügyi számlák adataiból. Ennél magasabb éppen három éve volt az adósságráta, és ezzel még nincs vége a válságnak.
Az előzetesen közölt 71,9%-kal szemben „csak” 70,3% volt a bruttó magyar államadósság a GDP arányában a második negyedév végén. Vagyis az előzetesen vártnál lassabban emelkedik az adósságrátánk, de 2019 végéhez képest így is 4 százalékpont már az emelkedés.
Az első negyedév végén tapasztalt 66,8 százalékról június végére a GDP 71,9 százalékára emelkedett az államháztartás bruttó konszolidált adóssága – derül ki az MNB hétfő reggel publikált előzetes pénzügyi számláiból. A mostaninál magasabb adósságot utoljára 2018 harmadik negyedévében láttunk, vagyis a válság máris két év izzadságos adósságcsökkentését tette semmissé. És ezzel még nincs vége, az év végére tovább emelkedhet a ráta.
2019 végén 66,4%-os volt a GDP-arányos államadósság - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent statisztikai jelentéséből. Egy év alatt közel 4 százalékponttal mérséklődött a ráta, ami elsősorban a gyors gazdasági növekedés, másodsorban a viszonylag fegyelmezett költségvetési politika magyaráz. Folytatódott ugyanakkor az a minta, hogy a kormány az év végén feléli azokat a költségvetési tartalékokat, amelyek az év során képződnek, így az utolsó negyedév ismét vaskos túlköltekezéssel telt.
Az előzetesen becsültnél magasabb volt az államadósság és a költségvetés négy negyedéves gördülő hiánya a harmadik negyedév végén – derül ki a pénzügyi számlák kedd reggel megjelent felülvizsgált adataiból. Így az MNB adatai szerint szeptember végén a GDP 68,2 százaléka volt az adósságunk az Eximbankkal együtt, a büdzsé hiánya pedig a nemzeti összetermék 2,3 százalékára rúgott az utolsó egy évben.
A harmadik negyedév végén a GDP 68,1 százaléka volt az államháztartás bruttó, névértéken számított adóssága – derül ki az MNB előzetes adataiból. Ez minimális csökkenést jelentett az előző negyedévhez képest, de a későbbi korrekciók akár még lejjebb húzhatják a mutatót.
Az előzetesen közölt 68,7 százalék helyett 68,2 százalék volt az államháztartás bruttó adóssága a második negyedév végén – derül ki az MNB ma közölt részletes statisztikájából. Ez egyben azt is jelenti, hogy már március végén áttörte a lélektanilag fontos 70 százalékos szintet az adósságrátánk.
Csak a cég tőkepiaci szegmense termelt profitot.
Mit mutat a második negyedéves GDP-adat?
"Tegnap azt mondtad, majd holnap" – Nike.
A keddi kamatdöntésről és a jegybank frissített növekedési előrejelzéséről Németh Dávidot kérdeztük.
